Bogi régi motoros adminisztrációs területen, a Virtuális asszisztensek fóruma és online
szolgáltatók közössége Facebook csoport egyik legaktívabb tagja, egy csupaszív, vidám,
végtelenül szimpatikus ember, akivel igazán jó hangulatban zajlott a beszélgetés.
(Mielőtt belevágtunk az interjúba, épp egy Excel táblával dolgozott és azt mondta, hogy
éppen jókor beszélünk, legalább kikapcsol egy kicsit, utána még úgyis folytatja….)
Mivel foglalkoztál mielőtt virtuális asszisztens lettél?
Ugyanezzel, az adminisztráció volt mindig is a munkám. Vagy legalábbis, amit jobban
szerettem csinálni, mert a BRVZ Kft-nél dolgoztam a treasury osztályon, ami a banki
kapcsolatokért volt felelős, ott voltam egy ideig, az volt a legelső munkahelyem. Amikor a
gyermekem kétévesen bölcsődés lett, akkor kezdtem a HE-DO Kft-nél dolgozni. Ez egy
útépítéssel foglalkozó cég, amelyik itt Veresegyházon épített telephelyet, ott lettem irodavezető. Tulajdonképpen azóta folyamatosan azzal foglalkozom, hogy az irodai
adminisztrációs hátteret biztosítom cégeknek. De akkor ott még főállásban voltam.
Hogyan találtál rá erre a munkalehetőségre, hogy otthonról, vállalkozóként folytasd a
munkát?
Megbeszéltem a főnökömmel… Úgy jött, hogy nagyon kevés munkám volt. Naphosszat
ültem az irodában és malmoztam, mert nem volt annyi munka, ami kitöltötte volna a
napomat, én meg nem vagyok az a típus, aki ül a fenekén és filmet néz vagy egyebet csinál.
Szóval, akkor jött a gondolat, hogy kiválnék és más vállalkozásoknak is végeznék
adminisztratív feladatokat. Úgy adódott, hogy a barátnőmék cégében kellett kicsit besegíteni,
utána jött az ötlet, hogy jó, akkor több céget fogok bevállalni és segítek nekik az
adminisztrációban.
Azt ne kérdezd, hogy Szabó Ágihoz hogy jutottam el, mert nem emlékszem már. (nevet)
Mikor jutottál el arra a pontra, hogy ezt a fajta munkát inkább vállalkozóként
folytatnád?
Három-négy éve fogalmazódott meg bennem. Előtte sok munka volt az útépítésben, nem
gondoltam arra, hogy más cégnek is vállaljak adminisztrációt, de ahogy egyre jobban
lecsökkent a munkamennyiség, akkor kezdtem el gondolkodni a másik úton.
Tulajdonképpen Áginak köszönhetem azt, hogy ez az egész elindult nagy részben, hogy
jobban belemélyedtem a virtuális asszisztens vállalkozás adta lehetőségekbe.
Akkor a motivációd az volt, hogy legyen elegendő munkád és az kitöltse a napodat?
Igen, meg úgy gondoltam, hogy oké, hogy van a munkám, a főállásom, de szerettem volna
mellé pluszban egy kicsit többet keresni. Amikor teljesen kiváltam, akkor is visszadolgoztam
a volt főnökömnek, sőt a mai napig dolgozom neki, csak az nem mindegy, hogy mennyi
pénzért teszem ezt.
Mik voltak a kezdeti lépések, amelyeket az online vállalkozói lét érdekében tettél?
Az az igazság, hogy első körben a barátnőméknek kezdtem el dolgozni. Nekik egy
közétkeztető cégük van, amelynek az adminisztrációját elvállaltam, de a végén már olyan
durva mennyiségű munkával járt, hogy ezt már nem akartam csinálni. Akkor kezdtem el
agyalni azon, hogy más, esetleg kisebb cégekkel kellene foglalkoznom. Szeretem a
kihívásokat, azokat a feladatokat, amik mások, mint az eddigi munkáim. Az építőiparban szerintem már mindent kimerítettem, nem ad újat, szerencsére mostanában sok olyan
felkérésem van, ami egészen más területet érint, aminek nagyon örülök, mert új dolgokat
tanulhatok. Kihívás is, meg pörgök rajta, mert alapvetően szeretek pörögni, intézkedni, jönni-
menni, ez pedig pozitívan hat rám.
Van valamilyen speciális területed? Milyen feladatokkal találnak meg leginkább az
ügyfelek?
Főleg pénzügyi vonalon dolgozom, tipikus, igazi adminisztrációs feladatokat végzek, mint a
szerződés előkészítés, számlázás, anyagok megrendelése, a könyvelési anyagok
előkészítése. Nem szakosodtam arra, hogy írjak például blogbejegyzést, az nem én vagyok.
Pedig a LinkedIn-re jókat szoktál írni…
Igen, de az ihlet kérdése, mert van úgy, hogy hetekig nem érzem azt, hogy valamit írnom
kellene. Meg az olyan Bogis. Gondolkoztam rajta, hogy ki kellene szerveznem, hogy írjanak
nekem, de attól félek, hogy az nem lesz Bogis. De nagyon nincs időm ezzel foglalkozni, ez
meg is látszik az oldalamon, viszont jó lenne, mert a LinkedIn-nek is köszönhetek ügyfelet.
Mit szeretsz a munkádban és mi az, ami nehézséget okoz benne?
A legjobban az ügyfélvisszajelzéseket szeretem. Most nem is tudom így kiválasztani,
alapvetően szeretem a munkámat minden szinten. Biztos van olyan része, amit talán
kevésbé, de nem tudom megmondani, hogy melyik az, mert mindig találok újabb kihívásokat
benne. Persze ki lehet égni. Amikor elkezdtem váltani virtuális asszisztenciára, akkor én
kiégés közeli állapotban voltam az építőiparos munkámban, azért is akartam mást, hogy egy
kicsit más területen merüljek el. Ennek ellenére mindig vannak olyan szituációk, amikor
valamit nagyon elrontok. És magammal szemben, nem azt mondom, hogy totálisan
maximalista vagyok, de nagyon-nagyon utálok hibázni. A tavalyi évben volt egy ilyen
helyzetem, hogy hibáztam egy elég nagyot, legalábbis én azt gondoltam, aztán végül tök jól
megoldódott a dolog, tehát nem volt akkora a baki, mint gondoltam.
Nehézség néha az, hogy az ember egyedül van, és sokat kellene pörögnie és van úgy, hogy
nincs ideje és már elúszik, és már pihenni akarna, de nem tud. Láttad talán tavaly a
posztomat, hogy halál fáradt voltam, és egyszerűen nem tudtam abbahagyni, csak menni-
menni, csinálni és nagyon féltem tőle, hogy nehogy megint kiégés közeli állapotba kerüljek.
Mert igenis fontos a pihenés, muszáj beiktatni, de sajnos nem mindig sikerül.
Virtuális asszisztensként gyakran kell az ügyfelekkel kommunikálni, tárgyalni,
egyeztetni, néha meggyőzni őket, Neked mi a tapasztalatod, hogyan lehet ezt jól
csinálni?
Nehéz, mert szerintem minden ügyfélnél az a jó, ha beleadod a személyiségedet. Nagyon
igaz, amit Ágival anno beszéltünk, hogy mindenkinek el kell adnia önmagát, muszáj
belevinned azt, amilyen te vagy. Még én sem vagyok tökéletesen jó ezekben a
tárgyalásokban, de mindig azt próbálom belőle kihozni, hogy lássák, én tényleg mindent
beleadok, nekem tényleg az a fontos, hogy az ügyfél lássa, hogy olyan a cége, mintha az
enyém is lenne. És én azért csinálom ezt a munkát, meg azért szeretem a pénzügyeit
rendben tartani, meg karbantartani, mert igenis segíteni akarok neki, mert a saját cégemnek
tekintem az ő cégét. Szerintem az a jó, ha ezt tudjuk kommunikálni az ügyfél felé.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most gondolkodnak vállalkozásuk elindításán és
virtuális asszisztensként képzelik el jövőjüket?
Lehetőség szerint minél hamarabb tegyék, mert ha hezitálnak, akkor „elfogynak a helyek”.
Most az látszik a piacon, hogy nagyon sok virtuális asszisztensre van szükség és tényleg
egyre többen vagyunk, viszont ez a minőség rovására is megy. Az, hogy 1.000-2.000
forintokért elvállalják a munkát, az számomra megdöbbentő, nem értem, hogy hogyan
tudnak ennyi pénzből megélni emberek. Ugyanakkor ilyenkor azt mondom, hogy én az ez évi
óradíjammal milyen pofátlan vagyok, hogy ezt meg merem lépni. De közben nem, mert
fizessék meg a munkámat, meg azt 20 év tapasztalatot, ami mögötte van. Amíg idáig eljut az
ember, addig nagyon sok mindent bevállal, de nem gondolom, hogy az a jó, ha leminősítjük
magunkat azzal, hogy olcsón dolgozunk. Ezt az újaknak is mondom, hogy senki ne gondolja
azt, hogy azért, mert 2.000-3.000 forintért elvállalja a munkát, ezért rá fel fognak nézni, mert
nem. A piac előbb-utóbb megbosszulja önmagát, ha ilyen áron vállalja el valaki a munkát,
akkor azok fogják megkeresni, akik a legalja feladatokat akarják elvégeztetni, de ők nem
lesznek minőségi ügyfelek.
Hogyan kapcsolsz ki a munkából, van-e valamilyen hobbid, amivel feltöltődsz?
Kutyasétáltatás, a kutyáimmal való időtöltés, engem az tényleg ki tud kapcsolni. Amikor a
barátnőimmel elmegyünk ide-oda, moziba, vacsorázni. A legjobban kimozdítani tudod, mi
tudna? Ha elmehetnék most Ausztriába két hétre és ott lehetnék Tirolban, a hegyekben és
senki nem szólna hozzám. Kellene nekem tényleg két hét végre. Azért két hét, mert azt
veszem észre, hogy egy hét az nagyon kevés, az alatt nem tudok agyban kikapcsolni, két
hét kellene egy totális elvonulásra. Egy erdő közepén lévő házban, az lenne a legtutibb.
Kikapcsol még egy jó kávé mellett egy kis beszélgetés. Meg a nevetés, az a legjobb. A saját
hülyeségemen is jókat tudok nevetni. Azt szeretem, ha olyan emberek vesznek körül, akik
sokat nevetnek, mert anélkül nem is élet az élet.
Elfogytak a kérdések, van-e még valami, amit szeretnél elmondani, megosztani az
olvasókkal?
Érdemes belevágni a virtuális asszisztenciába. Én nemrég beszéltem Ágival, volt egy
konzultációm és azóta szárnyakat kaptam. Komolyan mondom, most már ott tartok, hogy be
fog telni a naptáram és nem fogok tudni több munkát vállalni, mert annyira sok
megkeresésem van és vannak új ügyfeleim is. Olyan boldog vagyok, hogy ez tényleg
szárnyakat ad! Annyira jó érzés, hogy az emberek értékelik a munkámat és sokkal jobb ez
alapján menni a vállalkozói úton. Úgy szeretem, amikor ilyen a munka, amikor pozitív
visszajelzéseket kapok, amikor hagynak szárnyalni, megyek előre, és igen, ezért érdemes
csinálni.
Azt hiszem, ez egy nagyon jó végszó volt Bogi, köszönöm szépen a beszélgetést!
